A Kaposvári Egyetem története a kezdetektől 2011-ig

1. fejezet. A Kaposvári Egyetem első évtizede (2000-2011)

A Kaposvári Egyetemet számottevő oktatási, tudományos és közéleti előzményekre, jogelőd intézményekre alapozva, a hazai felsőoktatásunk ezredforduló korabeli átalakulásai, változásai közepette hozták létre. A Kaposvár Megyei Jogú Város nevével fémjelzett önálló egyetem működése a somogyi megyeszékhely polgárainak régi vágya volt.

A magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvényt az Országgyűlés az 1999. június 1-jei ülésnapján fogadta el. „Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal a következő felsőoktatási intézményeket és egyes karokat (a továbbiakban együtt: jogelőd intézmény) – az átalakulással létesülő új állami felsőoktatási intézmények egyidejű jogutódlásával (a továbbiakban: jogutód intézmény) – alakítja át: a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár és a Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár jogutód intézménye a Kaposvári Egyetem – Kaposvár székhellyel; ….” (Forrás: Magyar Közlöny. 1999/49. szám. 3074., 3075. oldalak.) Az első rektor Prof. Dr. Horn Péter akadémikus, egyetemi tanár lett.

A Kaposvári Egyetem működésének első heteiben Dr. Kiss Ádám az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára látogatást tett az intézményben. A látogatás, amely 2000. január 21-én és 22-én volt, önmagában is kifejezte a minisztérium és a kormány érdeklődését, figyelmét, támogatását.

A Kaposvári Egyetem hivatalos megalakulásának első heteiben (2000. januárjában) az Ideiglenes Intézményi Tanács döntött a rektorhelyettesi és főtitkári tisztségek betöltéséről. Általános és oktatási rektorhelyettes Dr. Leitner Sándor, tudományos rektorhelyettes Dr. Babinszky László lett. Az egyetemi főtitkári tisztségre a Tanács Dr. Boros Istvánt választotta meg. (Később, még a 2000. évben, az Ideiglenes Intézményi Tanács egyhangúlag kimondott határozattal átalakult Egyetemi Tanáccsá.) (24/2000. (IX. 25.) sz. határozat.)
Az egyetem és a város közötti jó kapcsolatok egyik megnyilvánulása volt a kölcsönös zászlóadományozás. Az egyetem részéről egy ilyen gesztusértékű eseményre került sor 2000. március 1-én, szerdán. „Horn Péter akadémikus, rektor adta át a Kaposvári Egyetem első, kézzel hímzett zászlaját tegnap Kaposvár polgármesterének. Szita Károly elmondta, a Magyar Köztársaság, a város és a megye lobogója mellé kerül az egyetemé, s már csak egynek van hely a városháza dísztermében: az Európai Unióénak. Kaposvár január 1-től egyetemi rangot kapott, s ezt csak kilenc magyar város mondhatja el magáról.

A tanszékvezetők, a város alpolgármestereinek és jegyzőjének jelenlétében tartott megbeszélésén az is elhangzott, az egyetem több milliárd forintos, világbanki forráshoz kötődő fejlesztés előtt áll, amiben az informatika a könyvtár és a kollégium a beruházás fő iránya.” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2000. március 2., csütörtök. 5. oldal.) Az esemény különös jelentőségét adja az, hogy az egyetem zászlóadományozására a Kaposvári Egyetem alapításának évében, 2000-ben került sor.

Már a Kaposvári Egyetem fennállásának első hónapjaiban a Magyar Tudományos Akadémiáról magas szintű küldöttség látogatta meg a újjáalakult egyetemet. 2000. március 16-án, csütörtökön Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára volt az egyetem vendége. A főtitkár és az egyetem rektora megállapodást írtak alá, amely egy következő időszakra is fontos fejezete lett az egyetem akadémiai kapcsolatainak. „Újabb öt évre szóló megállapodást írt alá tegnap a Magyar Tudományos Akadémia és a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara. Ennek értelmében az MTA kihelyezett kutatócsoportja tovább folytathatja azt a munkáját, amit 1996-ban kezdtek el a Pannon Egyetemen. A tápláléklánccal a szervezetbe jutó toxikus anyagok mozgáskinetikájának és a szervezetet károsító hatásának a vizsgálata a címe annak a kutatásnak, amit 1996-ban kezdett a Pannon Agrártudományi Egyetemen az MTA kihelyezett kutatócsoportja.
Kroó Norbert az MTA főtitkára szerint a Kaposvári Egyetemen olyan kutatói és technikai kapacitás áll rendelkezésre, hogy még több ilyen kutatócsoport is működhetne itt. Erre – mint mondta – most lesz is lehetőség, hiszen az Akadémia újabb pályázatokat ír ki.” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2000. március 17., péntek. 1., 3. oldalak.) A látogatás és a megállapodás a Kaposvári Egyetem további elismerését és megbecsülését jelentette a Magyar Tudományos Akadémia részéről, ami az egyetem reputációját is erősítette.

Az első olyan diplomákat, amelyeken már a Kaposvári Egyetem pecsétje van, 2000. június 22-én és június 23-án vehették át a végzős hallgatók, agrármérnökök, tanítók és más szakemberek. Ekkor vehettek át Kaposváron először okleveles gazdasági agrármérnök diplomákat azok, akik ezen a speciális képzésen öt évvel korábban kezdték meg a tanulmányaikat. Ez az esemény szakmai előzményeket is jelentett a később megalakult Gazdaságtudományi Kar működéséhez.

2001. tavaszán Dr. Baka József gazdasági főigazgató széleskörű tájékoztatást adott az időszerű beruházási programokról. „Hatmilliárd forintos beruházássorozat indul az idén a Kaposvári Egyetemen. A tervek szerint a pedagógiai kar 2004-ig, a társadalomtudományi pedig valamivel később épül ki a campuson. A felszabaduló ingatlanok kezelési joga az Oktatási Minisztériumé lesz. Dr. Baka József, a Kaposvári Egyetem gazdasági főigazgatója, címzetes egyetemi tanár a Somogyi Hírlapnak elmondta: a megyeszékhelyen igazi egyetemi integráció valósul meg. Az a cél, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat, erre épül az intézmény fejlesztési terve.” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2001. május 2., szerda. 1. oldal.)

2001. tavaszán a Széchenyi-terv keretében, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázatain az egyetem nagyon sikeresen szerepelt, és kutatásfejlesztésre 175 millió forint támogatást nyert. A pályázatok „…. 124 nyertese az idén 4,42 milliárd forintot, 2002-ben pedig 7,68 milliárd forint támogatást kap – nyilatkozta lapunknak Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, aki az NKFP működésének koordinálására létrehozott Programirányító Testület elnöke. A már meglévő kutatást és fejlesztést támogató versenypályázati rendszerek jelentős költségnövelése mellett a kormány – új elemként – tavaly döntött a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indításáról, amelyek öt, átfogó, országos jellegű, várhatóan jelentős társadalmi és gazdasági hasznot hozó kitörési pontot jelöltek meg. Így az életminőség javítását, az információs és kommunikációs technológiákat, a környezetvédelmi és anyagtudományi kutatásokat, az agrárgazdasági és biotechnológiai kutatásokat, valamint a nemzeti örökség és a jelenkor társadalmi kihívásainak kutatását.

A Kaposvári Egyetem a negyedik programban a konzorciumot vezető intézményként nyújtott be pályázatot, kilenc másik tagintézménnyel együtt. 2001- és 2002-re összesen több mint 175 millió forint támogatást nyertek. A sikert a „Digitális keresztmetszeti képalkotó rendszerek – CT és MR – használatára alapozott, környezetbarát és a korábbinál hatékonyabb módszerek és technológiák kifejlesztése az életminőség javítása érdekében” című pályázatukkal érték el, amelyet Horn Péter rektor szakmai vezetésével készítettek.
A program keretében az orvosi diagnosztikában használt eszközök és eljárások alkalmazását terjesztik ki állat-egészségügyi területekre. A kutatási program eredményeként lehetőség nyílhat új állatfajták nemesítésére, amelyek szív- és keringési rendszere egészségesebb, testük értékes hústartalma pedig nagyobb a korábbiaknál.

- Nagy örömömre szolgál – mondta Pálinkás József, - hogy a társadalom és a gazdaság fejlődése szempontjából ígéretes, hosszú távra kiható, átfogó pályázatok nyertesei között a Kaposvári Egyetem is szerepel. Az itt folyó kutatómunka gazdasági eredményeinek gyakorlati hasznosulásával minden bizonnyal jelentős szellemi, hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások születnek.” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2001. május 17., csütörtök. 4. oldal.)

A Magyar Köztársaság oktatási minisztere a Kaposvári Egyetem alapító okiratát 2001. június 25-én adta ki. Akkoriban az oktatási miniszter Pokorni Zoltán volt, az alapító okirat ügyiratszáma: 8 815/3/2001. Az alapító okirat néhány fontos részletét az alábbiakban idézzük, illetve vázoljuk.

„A Kaposvári Egyetem (a továbbiakban intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a, valamint a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján az alábbi alapító okiratot adtam ki:
Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott intézmény jogelődei:
- a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, amelynek jogelődje az 1961-ben alapított Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Kaposvár, az 1971. évi 21. sz. tvr.-el és az 1035/1971. (IX. 8.) Korm. számú határozattal létrehozott Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár, továbbá a 37/1986. (VIII. 31.) MT. sz. rendelettel létesített keszthelyi (1986-tól Pannon) Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár, és az ennek szervezetében működő, 1971-ben alapított Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet és az 1959-ben alapított veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézet;
- a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, amelynek jogelődje az 1950-ben megszervezett középfokú állami tanító- és óvóképző, az 1958. évi 26. sz. tvr. és a 187/1958. (M.K. 23.) MM. sz. utasítás alapján létrejött felsőfokú Kaposvári Tanítóképző Intézet és az 1974. évi 13. sz. tvr.-el és az 1045/1974. (VIII. 31.) MT. határozattal 1975. szeptember 1-jétől főiskolává átszervezett Kaposvári Tanítóképző Főiskola; a főiskola Csokonai Vitéz Mihály nevét az 1989. évi 16. sz. tvr. alapján vette fel.

1. Az intézmény neve: Kaposvári Egyetem
Rövidített megnevezése: KE
University of Kaposvár
2. Az intézmény alapítója a Magyar Köztársaság Országgyűlése.
3. Az intézmény felügyeleti szerve az Oktatási Minisztérium.
4. Az intézmény székhelye: 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
5. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendel-
kező központi költségvetési szerv.
6. Az intézmény szakágazati besorolása: 803010, egyetemi oktatás
7. Az intézményhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik.”
(Forrás: A Kaposvári Egyetem alapító okirata. 2001. június 25.)

2001. december 21-én történt avatással a Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet további egységgel bővült, amelyről a fontosságához méltóan tájékoztatták a nagyközönséget is. „A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetét 1990-ben alapították. Az egyetem vezetése 1995-ben kezdeményezte, hogy a digitális képalkotó rendszerek működésén alapuló diagnosztikai intézet bővüljön egy sugárterápiás egységgel. A hosszú előkészítő munka és a sikeres pályázatok után 2001 januárjában kezdődhetett el a beruházás, ami november végére fejeződött be. Három szinten, 1700 négyzetméteren két lineáris gyorsító-, szimulátor-, afterloading- (helyi kezelő) és ultrahang-berendezések kaptak helyet. A beruházás értéke meghaladja a másfél milliárd forintot, amiből 1,1 milliárd forintot fordítottak a ma létező legmodernebb berendezések megvásárlására. (Forrás: Somogyi Hírlap. 2001. december 22., szombat. 1., 4. oldalak.)
A karok számának gyarapodását „A Kormány 218/2004. (VII. 19.) Korm. rendelete” tette közzé, amely a felsőoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról intézkedett. (Forrás: Magyar Közlöny. 2004/101. szám. 9323., 9324., 9325. oldalak.) A fenti rendelet harmadik paragrafusa a következőket tartalmazza. „3. §. A Rendelet 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek egyetemi és főiskolai karai” címszó alatt a „Kaposvári Egyetem, Kaposvár: Állattudományi Kar, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar” szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép: „Kaposvári Egyetem, Kaposvár Állattudományi Kar, Csokonai vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Gazdaságtudományi Kar, Művészeti Főiskolai Kar”. Ezzel a Kaposvári Egyetem négykarúvá vált, két egyetemi és két főiskolai karral működött tovább.

2004. szeptember 8-án, szerdán a helyi újság már így köszöntötte az egyetemet. „Ötödik tanévét kezdte el a tegnapi ünnepélyes tanévnyitóval a Kaposvári Egyetem. Az egyetemmé átalakulás óta folyamatosan fejlődik a kaposvári felsőoktatás, ám az idei tanév oktatástörténeti jelentőségű is, hiszen a gazdasági és a művészeti kar elindulásával egy esztendő alatt megduplázódott az egyetemi karok száma, amire hazánkban még nem volt példa.” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2004. szeptember 8., szerda 4. oldal.) Ettől a tanévtől kezdődően a négy karon összesen 4100 hallgató tanult, köztük 1440 elsőéves. Ezen a tanévnyitón PhD doktort is avattak, 1993 óta számítva Kaposváron a 137-diket. A Kaposvári Egyetem doktoranduszainak száma ekkor 67 volt. (Forrás: Somogyi Hírlap. 2004. szeptember 8., szerda. 4. oldal.)

A Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben 2004. május 7-én átadtak egy új mágneses rezonátor berendezést, amelynek beruházási értéke több mint 200 millió forint volt. (Ekkor vált időszerűvé az is, hogy a Harvard Egyetemmel, az USA legrégebbi felsőoktatási intézményével, aláírjanak egy újabb, több évre szóló kutatási, együttműködési szerződést.) A rendkívüli esemény nagy sajtónyilvánosságot kapott. „Kétszázhúsz-millió forint értékű új, nyitott, mágneses rezonanciatomográf kezdte meg tegnap működését a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében. ….” (Forrás: Somogyi Hírlap. 2004. május 8., szombat. 4. oldal.)
A Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet 2004. január 23-án, pénteken, Kaposvár Megyei Jogú Város ünnepnapja (január 22.) alkalmából „Kaposvár Városért” kitüntetésben részesült. (Forrás: Somogyi Hírlap. 2004. január 24., szombat. 5. oldal.)

A 2004-re elkészült új létesítmények avató ünnepélyére 2004. november 9-én, kedden került sor. A köszöntőkben elhangzottak a jövő reményt keltő kilátásai is. 2005. január 1-vel az Egyetem Tanácsának egyhangú jóváhagyásával (17/2004. (IX. 22.) sz. határozat) létrejött az Egészségügyi Centrum, amely közvetlenül rektori irányítás alatt kezdte meg a működését. A Centrum elnöke Prof. Dr. Repa Imre rektorhelyettes lett.

2008-ban (2009. szeptember 1. hatállyal) a Kaposvári Egyetem Szenátusa döntött arról, hogy a két főiskolai kar nevéből a „főiskolai” jelző elmarad. Ettől kezdve az egyetem négy egyetemi szintű karral működött tovább. A döntés az alábbiak szerint történt. „7./ napirendi pont: A Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar és a Művészeti Főiskolai Kar nevének megváltoztatása. Előadó: Prof. Dr. Molnár László, Dr. Leitner Sándor

64/2008. (X. 21.) sz. határozat
A Kaposvári Egyetem Szenátusa nyílt szavazással egyhangúlag (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) döntött a Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar nevének Pedagógiai Karra történő módosításáról, 2009. szeptember 1. napjával.
A Szenátus kezdeményezi a fenntartó Oktatási és Kulturális Minisztériumnál az Alapító Okirat módosítását a fentiek szerint.

65/2008. (X. 21.) sz. határozat
A Kaposvári Egyetem Szenátusa nyílt szavazással egyhangúlag (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) döntött a Művészeti Főiskolai Kar nevének Művészeti Karra történő módosításáról, 2009. szeptember 1. napjával.
A Szenátus kezdeményezi a fenntartó Oktatási és Kulturális Minisztériumnál az Alapító Okirat módosítását a fentiek szerint.” (Forrás: Jegyzőkönyvi kivonat a Kaposvári Egyetem Szenátusa 2008. október 21-én megtartott üléséről.)
2011. tavaszán (április 19.) az egyetem vezetése „összdolgozói” értekezletet hívott össze, amelynek a fő témaköre az az intézkedéscsomag volt, ami a gazdasági stabilitás megőrzését segítette elő. A résztvevők rektori és gazdasági főigazgatói előadás keretében kaptak tájékoztatást. Ezen az értekezleten volt szó az egyetem átvilágításának eredményeiről is. (Forrás: az értekezlet elektronikusan közzétett meghívója 2011. április 13-i keltezéssel, Prof. Dr. Szávai Ferenc DSc rektor aláírásával, valamint 1/2011. számú Rektori és Gazdasági Főigazgatói Közös Utasítás. Iktatószám: GF/353-1/2011. Kaposvár, 2011. április 1.)
A Kaposvári Egyetem 2000. és 2011. közötti évtizedének rektorai időrendben Prof. Dr. Horn Péter akadémikus, egyetemi tanár, Prof. Dr. Babinszky László CSc, egyetemi tanár és Prof. Dr. Szávai Ferenc DSc, egyetemi tanár voltak. Rektorhelyettesi tisztséget viseltek Dr. Leitner Sándor DLA, Prof Dr. Babinszky László CSc, Prof. Dr. Repa Imre CSc, Prof. Dr. Kovács Melinda DSc, Dr. Borbély Csaba PhD és Dr. Kovács Zoltán PhD.

A 2011. jubileumi évben a nagy elődök közül az egyetemi városrészben hatnak van szobra: 3 beltéri és 3 kültéri szobor-emlékhely. A köralapú épületben Dr. Guba Sándor (*1927 +1984), Dr. Baka József (*1933 +2004) és Anker Alfonz (*1925 +1979) szobra látható. A kastélyépület körüli zöldövezetben kapott helyet három állatorvos, Csukás Zoltán (*1900 +1957), Újhelyi Imre (*1866 +1923) és Wellmann Oszkár (*1876 +1943) szobra. Alkotó szellemük ma is hatásos, és itt él közöttünk.

2. fejezet. Előzmények és jogelőd intézmények a mezőgazdasági képzésben

Somogy megyében a mezőgazdasági szakoktatásnak nagy múltú hagyományai vannak. Az előzmények visszanyúlnak a XIX. századra. 1886-ban Somogyszentimrén földművesiskola létesült. (Forrás: Dr. Molnár László: Somogy megye mezőgazdasági szakoktatása 90 éves. In.: A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei. Szerk.: Molnár László. Kaposvár, 1975. 264 oldal. 14. oldal.)
A Somogy című lap egyik korabeli számában a szerkesztők így írtak erről. „ – Földmives iskola. Mint lapunkban emlitettük, a földmivelési miniszterium földmives iskolát állit fel Somogy megyében a székváros közelében, s már a gazdasági egylet határozata folytán felhivást is közöltünk lapunkban, hogy kinek e czélra hosszabb időszakra bérbeadandó birtoka volna, jelentse be. Eddig már három ajánlat jött: és pedig: Maárffy Emil 500 holdas szendi; Körmendy Sándor 400 holdas kiskorpádi; Jeszenszky Imre 339 holdas ebédvesztői birtokukat ajánlották fel. A gazdasági egylet kiküldött bizottsága javaslatát be is nyujtotta már a megyei állandó választmányhoz.” (Forrás: Somogy. 1885. április 14., kedd. Újdonság. Melléklet a „Somogy” 15-ik számához.) Az alsófokú ismereteket terjesztő szentimrei földművesiskolát 1912-ben szervezték át gazdasági altisztképző iskolává. (Forrás: Somogy. Politikai újság. 49. évf. 27. szám 1912. július 7., vasárnap. 3. oldal.) A XX. század további változásokat is hozott.

Az élelmiszeriparban 1966-ban, a földmérés területén 1967-ben, a mezőgazdaságban 1968-ban, az erdészetben pedig 1969-ben került sor az új típusú szakközépiskolák megnyitására.” (Forrás: Dr. Molnár László: Somogy megye mezőgazdasági szakoktatása 90 éves. In.: A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei. Kaposvár, 1975. 187., 188. oldal.) A középfokú technikumok szakközépiskolákká átalakítása nem minden esetben lett sikeres, Kaposvárnak azonban egyértelműen sikert jelentett a felsőszintű képzés megkezdése.

A két kulcsfontosságú dátumról – 1961-ről és 1971-ről – így írt Dr. Molnár László. „Az iskola – előbb mint technikum, majd mint szakközépiskola – 1961. év őszétől 1971 őszéig, a felsőfokú megzőgazdasági technikummal közös intézményként dr. Guba Sándor igazgató vezetésével működött. A Kossuth téri épületben 1964 nyaráig folyt az oktatás, majd ez év őszén Dénesmajorban, az új oktatási épület földszintjén kialakított 4 tanteremben nyertek elhelyezést. A szertárakat és laboratóriumokat a felsőfokú technikummal közösen használták. Ugyancsak közös volt a gyakorlati oktatás bázisa, a Kaposvári Állami Gazdaság is. A szakközépiskola – már mint önálló intézmény – 1971 őszén kapott új, nívós oktatási épületet.” (Forrás: Dr. Molnár László: Somogy megye mezőgazdasági szakoktatása 90 éves. In.: A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei. Kaposvár, 1975. 181. oldal.)

Dr. Guba Sándor 1961. szeptemberében került át a kaposvári mezőgazdasági oktatáshoz. 1961. augusztusában Orosházáról Kaposvárra került Vörös Imre, és ő lett Dr. Guba Sándor helyettese. Ugyancsak 1961. augusztusában Józsa Béla gyakorlati oktatónak került Kaposvárra, Vityapusztáról. A középfokú képzést Dr. Guba Sándor előtt Benedek Pál igazgatta. (Dr. Fehér István professor emeritus szíves közlése Dr. Rosta Istvánnal 2011. június 2-án.)

A „Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár” elnevezésű intézmény létesítését a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1971. évi 21. számú törvényerejű rendelete mondta ki. A rendelet 2. paragrafusában a főiskola feladatairól a következőket olvashatjuk. „A mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági, illetőleg mezőgazdasági jellegű vállalatok, szakigazgatási szervek, intézetek, intézmények részére mezőgazdasági szakemberek – üzemmérnökök – képzése és továbbképzése.” (Forrás: Magyar Közlöny. 1971./69. szám. 778., 779. oldal.)

Az 1971. szeptember 1-én hatályba lépett törvényerejű rendelet a főiskolán működő karok megállapítását a Minisztertanács hatáskörébe utalta. Eszerint az oktatás két karon, az „Általános Állattenyésztési Karon”, valamint a „Baromfi és Egyéb Kisállattenyésztési Karon” indult meg. (Forrás: Magyar Közlöny. 1971./69. szám. 780., 781. oldal.) A képzési időt a nappali tagozaton 3 évben állapították meg. Természetesen az átszervezés a felsőfokú mezőgazdasági technikumok közül nem valamennyit érintette, úgy, hogy főiskola létesítése lett a következmény.

Somogy első főiskolájának első tanévét 1971. szeptember 6-án, hétfőn nyitották meg. „A főiskolai rangra emelt Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban, Somogy első főiskoláján tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották az első felsőoktatási tanévet. Nevezetes dátumot, fontos fordulópontot jelent ez a nap az 1961 óta fennálló oktatási intézmény történetében. Ennek jelentőségét méltatta megnyitójában dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója is. Nyolcvan elsőéves főiskolai hallgató kezdte meg, és a felsőfokú technikum száznegyven másod-, illetve harmadéves hallgatója folytatja itt tanulmányait az 1971/72-es tanévben.” (Forrás: Somogyi Néplap. 1971. szeptember 7., kedd. 1. oldal.)

A megye első főiskolájának felavatására 1971. november 2-án került sor, Kaposváron, a Művelődési Házban. Erről a „Magyar Mezőgazdaság” című folyóirat is megemlékezett. Jelen volt többek között Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki Dr. Guba Sándor főigazgató megnyitó szavai után ünnepi beszédet mondott.

A kezdeti időszak legeredményesebb kutatóinak egyike Anker Alfonz volt. Dr. Molnár László 1991-ben megjelent történeti anyagában Ankerrol a következőket olvashatjuk. „…. – Anker Alfonz szinte világszerte elismert kezdeményezése során – az ún. „folytatólagos” hibridelőállítási módszerrel tenyésztették a napjainkban már valóban „világhíres” KA-HYB hibridsertést. Ennek alapját vetette meg az a körülmény, hogy 1968-ban 12 termelőszövetkezet részvételével megalakult a KA-HYB Közös Vállalat, Tamási székhellyel, mint az intézmény által irányított, akkor még szokatlan, teljesen újszerű ilyen vállalkozás. …. Sajnos szinte pótolhatatlan űrt okozott Anker Alfonz 1979. évben bekövetkezett váratlan halála, viszont jellemző Anker „megérzésére”, évekre elkészítette tenyésztési elképzeléseit. Örökébe dr. Horn Péter – akadémiai levelező tag – lépett, így végeredményben a KA-HYB sertés tenyésztése törést nem szenvedett. A Főiskolán szervezett előbb sertéstenyésztési kutatócsoport, majd a Sertés- és Kisállattenyésztési Intézethez tartozó Sertéstenyésztési Tanszék ezt a témát sikerrel gondozza.” (Forrás: Az agrárfelsőoktatás 30 éve Kaposváron. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár. Felelős kiadó: Dr. Széles Gyula dékán. Kaposvár, 1991. 83 oldal. 15., 41. oldalak.)

1986. szeptember 1-től volt hatályos a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 13. számú törvényerejű rendelete, amely hazánk felsőoktatási intézményeiről szólt. A mellékletben szereplő felsorolás tartalmazza a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányítása alá tartozó Agrártudományi Egyetemet, Keszthely székhellyel. Ennek karai a Minisztertanács 37/1986. (VIII. 31.) számú rendelete értelmében a keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar és a kaposvári Állattenyésztési Kar lettek. A fenti minisztertanácsi rendelet 3. §. (2) alapján „…. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karát 1987. augusztus 31-ig ….” kellett megszervezni. (Forrás: Magyar Közlöny. 1986. 37. szám. 918-920. oldalak.)

Az intézmény történetének egy különlegesen lényeges részlete a „röntgen komputeres tomográf” (CT) létesítése Kaposváron. A kezdeti lépésekre így emlékezett Dr. Horn Péter akadémikus, rektor. „Még 1981-ben az Európai Állattenyésztők Szövetsége zágrábi kongresszusán előadást tartottam a » Nagyüzemi körülmények között tartott setések szaporasága a folytatható hibridizációs rendszerben « címmel délelőtt. Délután néhai Harald Skjervold professzor – az akkori időszak egyik legzseniálisabb állattenyésztője, aki a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett kivételes eredményeket ért el a lazactenyésztésben is, megalapozva a ma már évi több mint 4 milliárd US $-os termelési értékű norvég „lazacipart”, és orchidea-nemesítőként sem volt utolsó – tartott előadást, ahol először ismertette eredményeit arról, hogy röntgen komputeres tomográffal (CT) az Ullevaal kórházban süldő malacokat vizsgált. Megmutatta, hogy evvel az új eszközzel milyen pontosan válnak láthatóvá az élő setések különböző szövetei, pl. a zsír, az izmok. Potenciálisan lehetővé vált élő sertések » élve boncolása «, a test pontos összetételének megállapítása.” (Forrás: A modern állattudományért. Emlékkönyv Horn Péter akadémikus 65. születésnapja tiszteletére. Kaposvári Egyetem. Kaposvár, 2007. 141 oldal. 92. oldal.)

1993. július 13-án az Országgyűlés elfogadta az 1993. évi LXXX. törvényt, amely a felsőoktatásról szólt. Az 1. számú melléklet az állami egyetemek kategóriájában 25 egyetem felsorolását tartalmazta, köztük a Pannon Agrártudományi Egyetem is szerepel. A törvény 72. §-a értelmében „A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében …. állami felsőoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez, megszüntetéséhez; ….” (Forrás: Magyar Közlöny. 1993/107. szám. 5730-5755. oldalak.) (A fentiekben idézett törvény a 34 állami főiskola között tartalmazta a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolát is! Erre a későbbiekben, a kaposvári felsőoktatási intézmények integrációja kapcsán, a jogelőd intézményeknél még visszatérünk.)

A Kormány 25/1995. (III. 8.) Korm. rendelete az állami felsőoktatási intézmények karainak felsorolásánál a Mellékletben a Pannon Agrártudományi Egyetemnél 3 kart tartalmaz: Állattenyésztési Kar, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdaságtudományi Kar. (Forrás: Magyar Közlöny. 1995/19. szám. 801-802. oldalak.) A Keszthely központtal működött Pannon Agrártudományi Egyetem fenti kari tagozódását ilyen formában tartalmazta már a Minisztertanács 1049/1990. (III. 21.) MT határozatának (az egyetemek kari tagozódásáról szóló) melléklete is. (Az illetékes miniszteri irányítás itt még a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteré volt!) Az egyes helységek, amelyekben kari központok működtek: Kaposvár, Keszthely, Mosonmagyaróvár.

Az egyetemi integrációt megelőző időszak utolsó évében, 1999-ben nappali (N) és levelező (L) tagozaton a következő szakok indultak. Az alapképzés (A) mellett kiegészítő alapképzésen (K) is lehetett tanulmányokat folytatni. (Forrás: Felsőoktatási felvételi tájékoztató. 1999. Oktatási Minisztérium. 1998. 575 oldal. 436. oldal.)

Képzési	Tagozat	Választható szak,	Képzési	Létszám
forma		szakpár	idő (félév)	államilag finanszírozott	költségtérítéses
A	N	agrármérnök	10	60	10
A	N	agrár mérnöktanári	10	8	0
A	N	állattenyésztő mérnöki	6	68	10
A	N	gazdasági agrármérnöki	10	60	10
A	L	állattenyésztő mérnöki	8	45	0
K	N	agrármérnöki	6	0	20
K	L	agrármérnöki	6	0	40

A kaposvári felsőszintű mezőgazdasági-állattenyésztési-állattudományi képzés első számú vezetői (igazgató, főigazgató, dékán beosztásokban) időbeli sorrendben (1961-től áthúzódva a 2000 utáni egyetemi korszakba is) a következők voltak: Dr. Guba Sándor CSc (1961-1984), Prof. Dr. Horn Péter akadémikus (1984-1988), Prof. Dr. Széles Gyula DSc (1988-1993), Prof. Dr. Horn Péter akadémikus (1994-1996), Prof. Dr. Paál Jenő CSc (1997-2003), Prof. Dr. Holló István CSc (2004–től).

3. fejezet. Előzmények és jogelőd intézmények a tanítóképzésben
és az azzal rokon szakterületeken

A XVIII. század legvégén és a XIX. században Somogy megye szellemiségének egyik számottevő pontja Csurgó volt. A XVIII. század alkonyán az 1790-91. évi országgyűlés rendelkezései nyomán, az is lehetővé vált, hogy Csurgón református tanintézet létesüljön. Az iskola alapításában részes személyek között ott találjuk gróf Festetics Györgyöt és Nagyváthy Jánost. (A csurgói gimnázium első beiratkozási adata Bódi Ferenc kutatásai szerint 1792-ből való.) A gimnázium történetének első szakaszában, 1799. májusától (egyes kutatók szerint csak júniustól) 1800. februárjáig itt működött helyettes tanárként Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805), aki később az intézménynek névadója is lett. „... a' kénszerítés ki nem álhatása volt az oka annak is, hogy ő semmi ollyas alásokat el nem fogadott mellyek őtet szabadságától megfosztották, ... A' Csurgói Professorsága Somogyban, valamint a' Tanítósága Debreczenbenn, fél esztendeig formán tartott.” — írta Csokonai csurgói tartózkodásáról egyik legkorábbi életrajz írója, Domby Márton 1817-ben. (Forrás: Domby Márton: Csokonai V. Mihály élete 's Némely még eddig ki nem adott munkái. Pesten, Trattner János Tamás ’betűivel. 1817. 143 oldal. 38. oldal.)

A Belső-somogyi Református Egyházmegye az 1850-es évek közepén fogott hozzá a gimnázium bővítéséhez. A változások elindítója gróf Thun Leó, birodalmi vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, aki „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich” című tanügyi kódexével a csurgói gimnázium életét is alapjaiban befolyásolta. Csurgón a gimnáziumi reform keretében a fejlesztés egyik lehetséges irányát a tanítóképzésben vélték megtalálni.

A somogyi szervezett tanítóképzés kezdeményeit is a XIX. században kereshetjük. Felekezeti tanítóképzés formájában Csurgón kezdték meg a tanítójelöltek középfokú oktatását. A kiegyezés utáni Somogyban többen úgy vélték, hogy Csurgónak fontos szerepet kell vállalnia az egész délvidék kulturális életében. Ezért is szorult ki a szóbajöhető városok közül Pápa és Visonta. (Forrás: Kuthy Ferenc: Képek Csurgó és környéke múltjából ... Kiad. a csurgói általános iskola 48-as ifjúsági emlékbizottsága. Csurgó, 1948. 98 oldal. 57. oldal. Csurgói kis-kalauz) Az 1869-ben megindult református létesítésű tanítóképző egyike volt azoknak a tanítóképzőknek (többek között például a bajaival együtt), amelyeket báró Eötvös József egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter alapított. (Forrás: Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Kiadta az Országos Monográfia Társaság. Budapest, 1914. 655 oldal. 294., 295. oldal. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája.) Jóllehet vannak akik a csurgói tanítóképzés korai szakaszában is egyoldalúan az állami jelleget emelik ki, kétségtelenül igazolható, hogy a megvalósulás útján az első lépések megtétele a Belsősomogyi Református Egyházmegye intézményéhez fűződik.

A kultuszminiszternél a kérelmező az egyházmegyei küldöttség volt, nem is beszélve arról, hogy az ezt megalapozó úgynevezett „gimnáziumi tanítóképzés” református felekezeti jellegéhez sem férhet kétség. A felekezeti eredők tehát semmiképpen sem hagyhatók figyelmen kívül, és talán közel jár a valósághoz a következő megfogalmazás: a csurgói tanítóképző létesítése reformátusnak indult és államinak „érett be”. Feltehetően hasonló meggondolásból használja Csánki Dezső is a nagy vármegyei monográfiájában azokat az elismerő szavakat, amelyek a felekezet áldozatvállalásairól szólnak. (Forrás: Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Kiadta az Országos Monográfia Társaság. Budapest, 1914. 655 oldal. 294., 295. oldal. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája.)
A csurgói tanítóképzés intézménye azonban a XX. század első felében megszűnt.

A Csurgón egy időben „hihetetlen primitív viszonyok között tengődő” iskola megmentésére az „Új-Somogy” című napilap „Hozzuk Kaposvárra a csurgói tanítóképzőt!” kezdetű cikkel próbált mozgósítani, mert Kaposvár és értelmisége attól tartott, hogy a tanítóképzőt elviszik Somogyból. (Forrás: Új-Somogy. Politikai napilap. II. évf. 78. (184.) szám. 1920. április 4., vasárnap. 2. oldal.) Később kiderült, hogy ez a félelem nem is volt alaptalan.

1933-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete nyomán megszűnt a csurgói tanítóképzés. A hivatalos indoklásban szerepelt a tanítók országosan magas számaránya, – vagyis a létszámbeli túlképzés. (Forrás: Koltai István: A csurgói m. kir. áll. tanítóképzó-intézet története. Közlemények a Szegedi M. Kir. Ferenc József - Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből. 31. szám. Szeged, 1939. 159 oldal. 121. oldal.) A tanítói pályához kedvet érző fiatalok 1933 után a régió más, viszonylag könnyebben elérhető tanítóképzőibe kérték a felvételüket.
Az 1940-es évek végén, majd az 1950-es évek elején Kaposváron történtek kezdeményezések (nem is eredménytelenül) a középfokú tanítóképzés somogyi újjáélesztésére. Az ötvenes évek kezdetén a kaposvári tanítóképző a város nagymúltú gimnáziumához kapcsolódott. Erről a Táncsics Mihály Gimnázium jubileumi emlékkönyvében a következőket olvashatjuk. „— Az 1950/51 - 1951/52--es tanévben az iskola az » Általános Gimnázium « jellege mellett még mint » Pedagógiai Gimnázium « is működött. (A mai » Tanítóképző Iskola « akkori évfolyamait osztották be az iskolához.)” (Forrás: A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium jubileumi évkönyve. 1812-1987. Szerk.: Mihályfalvi László. Kaposvár, 1987. 333 oldal. 22. oldal.) Az 1952/53-as tanévtől azonban a gimnázium ismét tiszta profilú „Általános Gimnáziumként” működött, a tanítóképzés tehát ekkorra már innen kivált.

A pedagógiai gimnáziumoknak tanítóképzőkké, tanítónőképzőkké, illetőleg óvónőképzőkké való átszervezése ügyében az 1250-0-5/1950. IV. sz. rendelkezéssel intézkedtek. (Forrás: Somogy Megyei Levéltár. XXVI. 613. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola iratai. 1950-1964. Vegyes iratok 1950-1957. 2. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. október 15-én kelt levele. 1250-E-10/1950. IV. sz. 64/1950-51. X. 18.) Az intézkedés nyomán az 1951. augusztus 27-én megtartott alakuló értekezlet jegyzőkönyvén az iskola hosszú bélyegzője, már a következőket tartalmazta: „Áll. Tanító- és Tanítónőképző; Áll. Óvónőképző. Kaposvár, Lenin u. 2. Tel.: 815” A jegyzőkönyvből az is megtudható, hogy a megyei és a városi tanácsok a tanítóképzőt ideiglenesen a volt központi leányiskola épületében helyezték el. (Forrás: Somogy Megyei Levéltár. XXVI. 613. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola iratai. 1950-1964. Vegyes iratok 1950-1957. 2. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. október 15-én kelt levele. 1250-E-10/1950. IV. sz. 64/1950-51. X. 18.) (A jegyzőkönyvben említett központi leányiskola a polgári leányiskola volt, a városi tanács épületének szomszédságában. A későbbi Tanácsház (eredetileg: Teleki) utcát ugyanis egy rövid ideig Lenin utcának nevezték.)

1955. tavaszán befejezéséhez közeledett a Bajcsy-Zsilinszky utcai 16 tantermes épület felépítése, amely csaknem 5 millió forintos beruházás volt. (Forrás: Somogyi Néplap. 1955. április 2., szombat. 1. oldal.) Az 1959/60-as tanévtől az addigra már Kaposváron meggyökeresedett középfokú tanítóképzés intézménye átalakult középfokú végzettségre (érettségire) épülő felsőfokú tanítóképző intézetté.

Az 1970-es évek közepén meghatározó fordulat állt be a kaposvári tanítóképzés történetében. „1975-ben az eddigi felsőfokú intézetet főiskolává szervezték át.” – Olvashatjuk az intézmény negyedszázados történeténél, az 1959-től 1984-ig terjedő időszakot átfogó jubileumi évkönyvben (Forrás: Jubileumi évkönyv. 1959-1984. Szerk.: Paál László. Kaposvár, 1984. 135 oldal. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola kiadványai. 6. oldal.) A változásokban bővelkedő intézménynél az alapítást leszámítva minden bizonnyal ez volt a lépcsőfokok legjelentősebbje.

A nemzeti kultúránk presztízsének örvendetes emelkedését is jelzi, hogy a Kaposvári Tanítóképző Főiskola felvehette a magyarországi felvilágosodás nagy alakjának, Csokonai Vitéz Mihálynak a nevét.
Az évtized nagy változása a négyéves tanítóképzés, ami országosan is a kaposvári kísérleti eredményekre épülve valósult meg. Bevezetése az 1995/96-os tanévben volt.

Az egyetemi integrációt (2000. év) megelőző utolsó évben nappali (N), esti (E) és levelező (L) tagozatokon az alábbi szakok és szakpárok indultak. A képzési formák között megtalálható volt az alapképzés (A), valamint a felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára hirdetett képzés (D) is. A táblázatban a képzési idő, illetve az államilag finanszírozott és a költségtérítéses létszám is szerepel. (Forrás: Felsőoktatási felvételi tájékoztató. 1999. Oktatási Minisztérium. 1998. 575 oldal. 178. oldal.) A táblázatban szereplő képzési idő már a négyéves tanítóképzésre vonatkozik.

Képzési	Tagozat	Választható szak,	Képzési	Létszám
forma		szakpár	idő (félév)	államilag finanszírozott	költségtérítéses
A	N	tanító	8	142	0
A	N	tanító-hitoktató	8	25	0
A	N	tanító-kommunikáció	8	27	0
A	N	tanító-könyvtár	8	27	0
A	N	óvodapedagógus	6	26	0
A	N	könyvtár	8	27	0
A	E	könyvtár	8	44	15
A	L	tanító	8	50	50
A	L	óvodapedagógus	6	50	60
D	L	tanító	5	0	50
D	L	óvodapedagógus	4	0	40
D	L	könyvtár	5	0	40

A kaposvári tanítóképzés igazgatói, főigazgatói
és dékánja
1952-2009 között

Név	Beosztás	Mettől, meddig
Steiner Mátyás	igazgató	1952. augusztus 1. – 1959. március 14.
Hajdú Tibor	igazgató	1959. március 15. – 1967. június 31.
Merő László	igazgató	1967. augusztus 1. – 1972. július 31.
Dr. Várkonyi Imre	igazgató	1972. augusztus 1. – 1975. augusztus 31.
Dr. Várkonyi Imre	főigazgató	1975. szeptember 1. – 1984. augusztus 31.
Dr. Bernáth József	főigazgató	1984. szeptember 1. – 1986. július 31.
Dr. Leitner Sándor	főigazgató	1986. augusztus 1. – 1994. június 30.
Dr. Rosta István	mb. főigazgató	1994. július 1. – 1994. december 31.
Dr. Komáromi Gabriella	főigazgató	1995. január 1. – 1997. június 30.
Dr. Leitner Sándor	főigazgató	1997. július 1. – 2003. december 31.
Dr. Rosta István	főigazgató	2004. január 1. – 2005. december 31.
Kisné dr. Kenesei Éva	mb. főigazgató	2006. január 1. – 2006. június 30.
Dr. Molnár László	főigazgató	2006. július 1. – 2009. június 30.
Dr. Kovács Zoltán	főigazgató	2009. július 1. – 2009. augusztus 31.
Dr. Kovács Zoltán	dékán	2009. szeptember 1–től

A Kaposvári Egyetem története a kezdetektől 2011-ig